Az önkormányzatok információbiztonsági tanácsadója

Bírságolási lehetőség kölségvetési szervek esetén

Az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény módosította az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben (Ibtv.) megfogalmazott, a jogszabályokban foglalt biztonsági követelmények és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok nem teljesítéséből fakadó jogkövetkezményeket.

BŐVEBBEN

Önkormányzati ASP rendszer megfeleltetés

2016. szeptember 3-án hatályba lépett a részletszabályokat tartalmazó, az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.).

Információbiztonsági oldalról követelményként írja elő az R, hogy meg kell felelni az információbiztonsági törvény és annak végrehajtási rendelete előírásainak.


BŐVEBBEN

Miért minket válasszon?

Biztosan felmerül Önben a kérdés, hogy miért cégünket bízza meg a szervezeténél az információbiztonsági törvény által előírtak végrehajtására.





BŐVEBBEN

információbiztonsági felelős

Az információbiztonsági felelős feladatait ellátjuk  információbiztonsági törvény által


Az Ibtv. 13. § (8) és (10) bekezdései alapján az információbiztonsági felelős:

(8) A szervezetnél csak olyan személy végezheti az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel.

(10) Nem kell a (8) bekezdés szerinti képzettséget megszereznie annak a személynek, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, akkreditált nemzetközi képzettséggel vagy e szakterületen szerzett 5 év szakmai gyakorlattal.

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért, azaz az információbiztonsági felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról szóló 26/2013. (X. 21.) KIM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján szakmai gyakorlatnak minősül

a) az információbiztonsági irányítási rendszer

aa) tervezése,

ab) kialakítása,

ac) működtetése során,

b) az információbiztonsági ellenőrzés vagy felügyeleti tevékenység területén,

c) az információbiztonsági kockázatelemzés területén,

d) az elektronikus információs rendszerek információbiztonsági tanúsítási tevékenysége során, vagy

e) az elektronikus információs rendszerek információbiztonsági tesztelésében (etikus hacker tevékenységben)

szerzett szakmai tapasztalat.

A rendelet 7. § (2) bekezdése szerint nem kell a szükséges szakképzettséget megszereznie annak, aki rendelkezik

a) az Information Systems Audit and Controll Association (ISACA) által kiadott:

aa) Certified Information System Auditor (CISA), vagy

ab) Certified Information Security Manager (CISM), vagy

ac) Certified in Risk and Information Systems Control (CRISC),

b) az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott Certified Information Systems Security Professional (CISSP)

érvényes oklevéllel.

Összefoglalva:

A jogszabályok alapján az lehet információbiztonsági felelős, aki

felsőfokú végzettséggel rendelkezik és elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett 2 féléves elektronikus információbiztonsági vezető képzést és megkapta az oklevelét,

vagy felsőfokú végzettséggel és információbiztonság területén szerzett 5 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik és van legalább egy, a fentiekben felsorolt nemzetközi képesítése.

 

Munkatársaink több mint 10 éves szakmai és közigazgatási tapasztalattal, valamint az NKE által szervezett elektronikus információbiztonsági vezető szakirányú továbbképzéssel rendelkeznek.

Kérje ajánlatunkat online!

Cégünk jelenleg is több állami és önkormányzati szervnél ellátja az információbiztonsági felelős feladatait.

Tekintse meg referenciáinkat.

Költségvetési szervek esetében is bírságolhat a Hatóság!

2019. január 1-jével módosult az állami és önkormányzati szervek elektroikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (Ibtv.).

Az Ibtv. 16. § (4) bekezdése alapján

Ha a szervezet költségvetési szerv, és a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a hatóság

a) köteles felszólítani a szervezetet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelmények és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok teljesítésére,

b) ha az a) pontban meghatározottak ellenére a szervezet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti, a szervezetet felügyelő szervhez – ha a szervezet azzal rendelkezik – fordulhat és kérheti a közreműködését,

c) ha az a) és b) pontban meghatározottak ellenére a szervezet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti, információbiztonsági felügyelő kirendelését kezdeményezheti,

d) jogosult bírságot kiszabni külön kormányrendeletben meghatározottak szerint.

A bírságok mértékét a 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 13. §-a, illetve a Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

Ezek alapján a kiszabható bírság mértéke 50.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet.

A Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése alapján

az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

 

Kérje ajánlatunkat ide kattintva információbiztonsági felelős (szintén jogszabályi előírás) feladatainak ellátására a bírság elkerülése érdekében.